Ugrás a tartalomhoz

Cheese-eating surrender monkeys

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A „Cheese-eating surrender monkeys” (angol: sajtzabáló önmegadó majmok), néha rövidítve „surrender monkeys” (önmegadó majmok) pejoratív jelző a francia emberekkel szemben. A kifejezés két Oxford kifejezéstárba is bekerült.[1][2] A kifejezést Ken Keeler, A Simpson család televíziós sorozat akkori írója találta ki 1995-ben. A jelzőt Jonah Goldberg, a National Review egyik újságírója tette népszerűvé az iraki háború korai szakasza alatt.

A jelző eredete

[szerkesztés]

A „cheese-eating surrender monkeys” kifejezés először a ’Round Springfield, a A Simpson család amerikai televíziós sorozat egyik 1995-ben leadott epizódjában jelent meg.[3] Ebben a részben a Springfield Általános Iskola költségvetési megszorításai miatt Willie gondnoknak franciatanárként kell tovább dolgoznia. A francia néppel szembeni megvetésének kifejezésesképp skót akcentussal felkiált az osztályának: „Bonjoooouuur, ya cheese-eatin’ surrender monkeys!” (a magyar szinkronban „Bonjoooouuur, ti sajtzabáló cerkófmajmok!”).[4][5][6] Az epizód audiokommentárjában Al Jean vezető producer elmondása szerint a sort „feltehetően” A Simpson család szövegkönyvírója, Ken Keeler írta.[7] Keeler ezt egy 2012-es interjújában megerősítette, ahol azt is kijelentette, hogy ezt tekinti a sorozathoz való legjobb hozzájárulásának.[8] Jean megjegyezte, hogy a sorozat stábja nem számított arra, hogy a kifejezés széles körben elterjed és sosem tekintettek rá tényleges politikai kijelentésként.[7] A ’Round Springfield francia szinkronjában „singes mangeurs de fromage” („sajtzabáló majmok”) hallható.[9]

A jelző használata a sajtóban

[szerkesztés]

A jelzőt Jonah Goldberg, a konzervatív National Review újságírója tette népszerűvé az iraki háborúról szóló cikkeiben, amelyekben a kifejezéssel az európaiak és a franciák iraki katonai bevetéssel szemben támasztott idegenkedésüket kritizálta.[3] Goldberg a kifejezést először 1999 áprilisában használta a National Review „Top Ten Reasons to Hate the French” (Tíz legfőbb ok, hogy miért utáljuk a franciákat) rovatának címeként.[10] Goldberg számos alkalommal használta a kifejezést az általa „franciákat arcul csapó rovatoknak” hívott írásaiban.[11]

2002 júliusában megjegyezte, hogy több újságíró is használta a jelzőt, és hogy némi büszkeséggel tölti el a kifejezés széles elterjedtsége, mivel úgy gondolja, hogy ő annak „legsikeresebb népszerűsítője”.[12] 2003 júliusára Goldberg szerint elvesztett a franciákat kritizáló rovatok írásának „íze”, mivel „a franciák arcul csapása annyira közhelyessé vált napjainkban, hogy úgy érzem, mintha valami shtikket csinálnék, ha a sajtzabáló önmegadó majmokról és a hozzájuk hasonlókról beszélek.”[11]

Ben Macintyre a The Timestól azt írta 2007-ben, hogy a kifejezés „talán a leghíresebb” a Simpson család szóalkotásaiból, és amióta Goldberg elkezdte használni, „újságírói közhely” lett.[9] A kifejezést a New York Post használta („Surrender Monkeys” alakban) 2006. december 7-ei kiadásának szalagcímében, utalva az Iraki Kutatócsoport amerikai katonák 2008 elejei iraki kivonulásáról tett javaslatára.[13] Számos cikk használta a kifejezést a Daily Mail hasábjain a franciák „viselkedészavarával”[14] és az európaiak Oszáma bin Láden halálához köthető „tompa” reakciójával kapcsolatban.[15] A The Daily Telegraph az angol-francia katonai együttműködéssel kapcsolatban használta a jelzőt.[16]

Források

[szerkesztés]
  1. Sherrin, Ned. The Oxford Dictionary of Humorous Quotations, 4., Oxford: Oxford University Press, xii; 137. o. (2008). ISBN 0-19-957006-X 
  2. Simpsons quotes enter new Oxford dictionary (angol nyelven). The Daily Telegraph, 2007. augusztus 24. [2008. december 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. október 30.)
  3. a b Younge, Gary és Henley, Jon: Wimps, weasels and monkeys - the US media view of 'perfidious France' (angol nyelven). The Guardian, 2003. február 11.
  4. Turner, Chris. Planet Simpson: How a Cartoon Masterpiece Defined a Generation. De Capo Press, 54. o. (2004). ISBN 0-306-81341-6 
  5. Groening, Matt.szerk.: Richmond, Ray és Coffman, Antonia: The Simpsons: A Complete Guide to Our Favorite Family, 1., New York: HarperPerennial, 173. o. (1997). ISBN 0-00-638898-1. OCLC 37796735 
  6. Du Vernay, Denise; Waltonen, Karma. The Simpsons In The Classroom: Embiggening the Learning Experience with the Wisdom of Springfield. McFarland, 12. o. (2010). ISBN 0-7864-4490-8 
  7. a b Jean, Al. The Simpsons The Complete Sixth Season DVD a ’Round Springfield című epizód audiokommentárja [DVD]. 20th Century Fox.
  8. Du Vernay, Denise: Best 'Simpsons' Moments: Castmembers Share Their Favorite Contributions to Celebrate the 500th Episode (angol nyelven). OC Weekly, 2012. február 14. [2013. október 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. október 30.)
  9. a b Macintyre, Ben: Last Word: Ben Macintyre (angol nyelven). The Times, 2007. augusztus 11. [2008. július 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. október 30.)
  10. Goldberg, Jonah. „Cheese-Eating Surrender Monkeys From Hell”, National Review , 1999. április 16. (Hozzáférés: 2011. augusztus 5.) 
  11. a b Goldberg, Jonah. „Bastille Day”, National Review , 2003. július 14.. [2012. október 20-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2011. augusztus 5.) 
  12. Goldberg, Jonah. „Frogs in Our Midst”, National Review , 2002. július 16.. [2010. szeptember 14-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2011. augusztus 5.) 
  13. Lathem, Niles. „Iraq 'Appease' Squeeze on W.”, New York Post, 2006. december 7.. [2007. január 26-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2007. február 5.) 
  14. Phibbs, Harry. „Capitulation, collaboration and the cheese-eating surrender monkeys”, Daily Mail, 2009. május 8. (Hozzáférés: 2011. augusztus 3.) 
  15. 'Cheese-eating surrender monkeys': Anger grows at 'arrogant' Europeans' muted reaction to Bin Laden killing”, Daily Mail, 2011. május 5. (Hozzáférés: 2011. augusztus 3.) 
  16. Rayment, Sean. „Anglo-French force: Cheese-eating surrender monkeys? Non”, The Daily Telegraph, 2010. november 2. (Hozzáférés: 2011. augusztus 3.) 

További információk

[szerkesztés]